Cyrus király minden katonájának a nevét tudta. Scipio minden római nevét ismerte. Charmadas kívülről tudta a görög irodalom szinte minden irományát. Hortensius egy egész napos aukció után felsorolta az eladott darabokat, árat, vevő nevét, helyes sorrendben. Seneca 200 vereset tudott kívülről első hallásra. Hogyan lehetséges ez?

Arisztotelész azt vallotta, hogy képalkotás nélkül nem megy a tanulás. Cicero, a híres szónok is többféle technikát alkalmazott. Különösen az asszociáció volt az ő kedvence.

Szimonídész dolgozta ki végül a mnemotechnikát, mint tudományágat. Történt az, hogy egy hatalmas partit szervezett a palotájában. De leszakadt a tető és rajta kívül mindenki meghalt. Úgy tudta azonosítani a holtakat, hogy arra emlékezett, ki hol ült.

Elméleti alapja az, hogy az emberek könnyebben fel tudnak idézni térbeli pontokhoz kötött, személyekhez vagy egyéb „értelmes”, könnyű jelentéssel bíró elemhez kötődő információkat, mint az egymáshoz nem kapcsolódó értelmetlen sorozatokat. Az angol mnemonic szó etimológiája a Mnémoszüné nevű titántól származik, aki az emlékezet megtestesítője volt a görög mitológiában.

Nemcsak a szóbeli kultúrában volt nagy szerepe, de ma is növekszik a használata a forgalomban lévő szavak óriási mennyisége miatt, illetve az ismétlésen alapuló memorizálási módszerek hosszú távon hatástalansága miatt (az általános és középiskolás anyagok jó, ha 20%-a, ha megmarad hosszú távon).

A helyek módszere

A helyek módszere, más néven Ars memoriae (az emlékezés művészete) hasznosítja az emberi agy hajlamát a térben elhelyezett részletekre emlékezve. Alkalmazója először részletesen megjegyez egy nagy épületet; ez a mnemonikus palota. Ezután a megjegyzendő dologról szemléletes képet alkot, és elhelyezi a mnemonikus palotában. Felidézéskor gondolatban bejárja az épületet, és sorra veszi az egyes jelképeket. Ez egy gyakori technika volt az ókortól a reneszánszig a szónokoknál és a prédikátoroknál.

Az emlékezőművészek máig alkalmazzák ezt a módszert. Solomon Serasevszkij, aki nem tudott feledni, vagy Dominic O’Brien, a nyolcadik memóriabajnok éppúgy, mint Andi Bell.

Nyelv- és szótanulás

Választunk egy, a megtanulandó szóhoz hasonló hangzású kulcsszót. Emlékeztetőül képet is alkotunk a kulcsszó és a megtanulandó szó jelentéséből.Például az angol curtain szó megjegyzése: körtemintás függöny felidézésével.

Szám-szimbólum rendszer

Ebben a rendszerben minden számnak megfelel egy kép. Az egyes képek valahogy kapcsolódnak az egyes számokhoz, például lehet az egy megfelelője gyertya, a kettőé hattyú, a háromé három ágú szigony, a négyé lóhere, és így tovább. A fő szabály: a kapcsolat legyen elég erős, hogy az alkalmazó el ne téveszthesse a sorrendet.

Memorizáláskor az egyes megjegyzendő adatokról alkotott képzetet a számnak megfelelőn képpel egy képbe kell foglalni. Ez legyen minél képszerűbb. A tartalom lehet akármilyen értelmetlen, vagy furcsa; sőt egyes ajánlások szerint az a jó, ha furcsa, mert még az is segít megjegyezni a képet (Restorff-hatás). Felidézéskor sorra kell venni az egyes számoknak megfelelő képeket, és azok alapján rekonstruálni a felidézendő adatokat.

A fogalmakról sokszor nehéz képzetet alkotni. Ilyenek a hit, a szeretet, és a remény. Itt lehet a hit jelképe egy térdelve imádkozó hívő, a szereteté egy egymást átkaroló pár, és így tovább. A relativitáselméletet jelképezheti Einstein arcképe. Ha ez a negyedik a listán, akkor el lehet képzelni Einstein képét egy négylevelű lóherén. Persze az absztrakt fogalmakhoz még azt is meg kell jegyezni, hogy a fogalomról van szó, különben lehet, hogy a konkrét dolgot sikerül felidézni.

Az ókori görögöknek könnyebb volt az absztrakt fogalmakkal, mert szinte mindegyiknek megvolt a maga istene. Például minden művészetnek volt múzsája. A háborút Arész jeleníthette meg, és így tovább.

Egy hasonló eljárás a szám-rím rendszer, ahol a képek a számokra rímelő szavakhoz kapcsolódnak.

Mindkét rendszer kombinálható a helyek módszerével.

Ábécé-módszer

Az ábécémódszer a szám-szimbólum rendszerhez hasonló rendszer, amiben a számok helyett a betűkhöz kapcsolnak képeket. Ezekhez jól képesíthető szavakat keresnek, amik az adott betűvel kezdődnek. Ajánlják, hogy a felidézést segítő kép minél több érzékhez kötődjön, és ne csak látvány legyen.

Van egy módszer, ami számok és betűk között teremt kapcsolatot. Itt a képek ismét a számoknak felelnek meg. A megjegyzendő szavakat először számokká, majd képsorrá alakítják. Akkor hasznos, ha olyan számokat vagy betűsorokat kell megjegyezni, amikre gyakran van szükség: telefonszámok, igazolványszámok, jelszavak. A rendszer titkosírásként is szolgálhat. Ezt a módszert elsőként Stannislaus Mink von Wennsheim írta le a XVIII. század elején. Dr. Richard Grey 1730-ban egy bonyolultabb rendszert jelentetett meg, amiben magán- és mássalhangzókat is használt.

Zene

A zenetanulásban is hasznosak lehetnek az efféle módszerek. Példa: a keresztes dúr hangnemekhez: Cérna Géza diót árul, ezért helypénzt fizet cisz. Német nyelvű példa a kvintkörhöz: „Geh Du Alter Esel Hole Fische“ (Menj te öreg szamár, hozz halat). Szükséges, hogy megfelelő szavakat válasszunk, hogy felidézéskor ne tévedjünk. A magyar mondatban lehetne például Gábor, de a cigány szóval kezdeni nem lenne szerencsés.

Forrás: Wikipédia

Ajánlott olvasmányok a témában: 

  • Joshua Foer: Einsteinnel ​a Holdra – Az emlékezés művészete és tudománya
  • Dominic O’Brien: Memóriafejlesztés a nyolcszoros memória világbajnok módszerével